A változatos és kiegyensúlyozott étrend a gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének alapja. Az az átmeneti időszak, amíg a gyermekek megszokják a rendszeres étkezést, igen nehéz az édesanyák számára. A gyermekek fokozatosan ismerkednek meg a különféle ételek új ízével, amelyhez emésztőrendszerüknek is alkalmazkodnia kell. A gyermek szervezete azonban nem mindig áll készen arra, hogy megbirkózzon ezzel a nagy igénybevételt jelentő folyamattal. Ennek eredményei lehetnek a különböző emésztési problémák, például székrekedés vagy hányás csecsemőknél a bébiétel elfogyasztása után. Külön fejezetet szentelünk a csecsemőkori ételallergiának, például a csecsemőkori gluténérzékenységnek vagy a csecsemőknél gyakori tehéntej-allergiának. A legtöbbször, ha ilyen előfordul, a gyermek megtagadja az ételt, és gyakran emberfeletti feladat az etetése. Tanácsokat adunk, hogyan lehet megbirkózni ezzel a nehéz átmeneti időszakkal, és hogyan kell kezelni a csecsemőknél leggyakrabban jelentkező emésztési problémákat.
Amíg az anyatej a fő és egyetlen táplálék a gyermek számára, amelyet rendszeresen elegendő mennyiségben fogyaszt, addig általában elégedett, és nincsenek emésztési zavarai. Amikor azonban a szoptatást valamilyen oknál fogva abba kell hagyni, logikusnak tűnik a tápszerre történő átállás, amely optimális anyatejpótlást biztosít. Annak ellenére, hogy biztosan jól áttanulmányoztad a tápszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és alaposan végiggondoltad, hogyan válaszd ki a megfelelőt, a baba emésztőrendszere nem mindig kezeli jól ezt a változást, sőt néha kifejezetten rosszul reagál. Leggyakrabban ez abban nyilvánul meg, hogy atipikus összetételű lesz a széklet a tápszer után.
A szoptatott gyermekekkel ellentétben a tápszeres babák székletének színe általában barnássárga és kissé szilárdabb állagú. Tápszeres táplálás esetén a babának legalább kétnaponta, ideális esetben minden nap kellene székletet produkálnia. Ha a gyermek székrekedésben szenved a tápszerre történő áttérés miatt, vagy éppen ellenkezőleg, a széklet túl híg vagy vizes, akkor ez azt jelzi, hogy a gyermek számára felajánlott tápszer nem megfelelő.
Először csak a tápszer márkáját próbáld megváltoztatni, a gyógyszertárakban és a drogériákban a tápszerek széles választéka áll rendelkezésre. Nem mindig igaz az, hogy a barátnőd kisbabájának megfelelő tápszer a tiédnek is jó lesz. Ugyancsak kialakulhat a tápszer után bevezetett első szilárd ételek után székrekedés, vagy éppen ellenkezőleg, vizes széklet. Röviden, teljesen egyéni kérdés, hogy megtaláld a baba számára legmegfelelőbb márkájú tápszert, amely mind a baba emésztőrendszerének, mind a szájízének meg fog felelni. Ha a tápszer márkájának megváltoztatása nem segít, és a széklet a tápszer után még mindig nem normális, vagy a csecsemő hasmenése súlyosbodik vagy gyakran szenved kólikában, jobb, ha orvoshoz fordulsz és megbeszéled vele, mit lehet még tenni.
Az első négy-hat hónap során ajánlott a baba étrendjébe az új elemek bevezetése, mégpedig az első szilárd ételek vagy bébiételek formájában. Ezeket eleinte csak egyszer érdemes adni, így könnyen megfigyelhető, hogy a gyermek emésztőrendszere fel tudja-e dolgozni vagy jelentkezik-e a babánál bizonyos ételek által kiváltott allergia. Ha a gyermek szervezete negatívan reagál egy adott ételre, annak különböző tünetei lehetnek, amelyeknek előfordulási ideje is változó lehet. Előfordulhat, hogy a baba szinte azonnal reagál a nem megfelelő táplálékra, mégpedig hányással, hasfájással és hasmenéssel, de a reakció 2-3 nap elteltével is megjelenhet bőrkiütés vagy kellemetlen székrekedés formájában. Ezért azt javasoljuk, hogy a szilárd étel bevezetésekor a csecsemőnek legalább három egymást követő napon egyféle ételt adjál, így el lehet kerülni, hogy a szervezet negatív reakciói jelentkezzenek.
A székrekedés gyakori probléma csecsemőkorban, mind a szoptatott gyermekeket, mind a tápszeres babákat érinti. A székrekedés egy szoptatott babánál és a székrekedés egy tápszeres babánál a székletürítés gyakoriságában különbözik. Míg a szoptatott gyermekeknek normális esetben 4-7 naponta egyszer van széklete, addig a nem szoptatott gyermekeknél ez általában nem haladja meg a 3-4 napot. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a szoptatott csecsemő hetente kevesebb, mint egyszer, a nem szoptatott csecsemő pedig hetente kevesebb mint kétszer ürít székletet. Székrekedéskor a széklet általában nagyon szilárd és darabos, a problémás ürítés pedig gyakran kellemetlen hasfájással jár.
Leggyakrabban a székrekedést a babáknál a nem megfelelő táplálék okozza, amelyből hiányoznak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez szükséges anyagok, de különféle szervi okai is lehetnek, amelyek anatómiai vagy neurológiai eredetűek lehetnek. Bizonyos esetekben a székrekedés a tápszeres babáknál ételallergia, például csecsemőkori tehéntej-allergia jele is lehet.
Ha a csecsemőnél székrekedés jelentkezik az első szilárd ételek után, először próbálkozz a gyermek életkorának megfelelő étrenddel, amelynek bevezetésénél a gyermekorvos és a védőnő lesz segítségedre. Célszerű magas rosttartalmú ételeket hozzáadni a gyermek étrendjéhez, és növelni kell a napi folyadékfogyasztást. Próbáld ki a zöldségleveseket és gyümölcsleveket, amely nagyobb gyermekek esetében friss gyümölcsből vagy kompótból is készíthető. Ha székrekedés jelentkezik a tápszerre történő átállás után, válassz olyan tejkészítményeket, amelyek prebiotikus oligoszacharidokat tartalmaznak, amelyek kifejezetten emésztési zavarok kezelésére alkalmasak. Ha gyermekednek a bébiételek után továbbra is székrekedése van, további tanácsért fordulj a gyermekorvoshoz.
A három évesnél fiatalabb gyermekeknél az akut hasmenést leggyakrabban a nem megfelelő vagy szennyezett étel vagy víz, az edények elhanyagolt sterilizálása vagy a környezet változása okozza. A bakteriális vagy vírusos eredetű és gyakran visszatérő hasmenés vizes és erősen bűzös székletként jelentkezik, kellemetlen hasi görcsök kíséretében. A hőemelkedés és a láz sem ritka. Bizonyos esetekben a hasmenés az allergia egyik jele is lehet, amit bizonyos típusú ételek okoznak, így például a csecsemőkori gluténérzékenység is okozhat hasmenést.
A szoptatott csecsemőknél semmiféleképpen nem szabad abbahagyni a szoptatást, éppen ellenkezőleg, szoptasd még gyakrabban a babát. Az anyatej csökkentheti a széklet gyakoriságát és mennyiségét, ezáltal jelentősen lerövidíti a hasmenés időtartamát. A hasmenés elsősorban a kiszáradás miatt lehet veszélyes a gyermekeknél. A hasmenés ideje alatt a csecsemő testsúlyának gyakori mérése ajánlott, és ha a csecsemő súlya csökken, és a pelenkák nem annyira nedvesek, mint általában, akkor ne várj tovább, és azonnal fordulj orvoshoz.
Az első 24 órában hagyd ki a tápszert, és adj a gyermeknek rizs főzetet. Ezt nyugodtan adhatod akár egy néhány hetes babának is, de minden esetben konzultálj a gyermekorvossal. Úgy kell elkészíteni, hogy 50 gramm rizst felforralunk egy liter babavízben, majd pépesítjük és 1 literig forralt vízzel feltöltjük. A folyadékpótláshoz szőlőcukorral édesített hideg tea ajánlott, amelyet a beteg gyermeknek gyakrabban kell kínálni kisebb adagokban. Másnap töltsd a rizs főzethez a tápszer szokásos adagjának negyedét, a következő napokban pedig fokozatosan növeld a tápszer adagját, amíg el nem éri a teljes adagot. Súlyos hasmenés esetén csökkentsd ismét a tápszer adagját. A szoptatott csecsemőkhöz hasonlóan fel kell keresni az orvost, ha a csecsemő testsúlya csökken vagy a pelenkája a szokásosnál kevésbé nedves.
Ha gyermeked már megszokta a szilárd ételeket, akkor valószínűleg a betegség első napjaiban étvágytalanság fogja jellemezni. Az ételek elutasítása nem jelent problémát, de fontos figyelni a nagyobb folyadékbevitelre. Gyógytea vagy gyengébb fekete tea szőlőcukorral édesítve keverhető szénsavas ásványvízzel. Akut hasmenés esetén teljesen hagyd ki a tejet és a tejtermékeket az étrendből, és ha étvágytalan, semmiképpen ne erőltesd az evést. Ha hány, több folyadékot veszít. Másnap próbálj meg gyermekednek olyan diétás ételeket kínálni, amelyek biztonságosan emészthetők, például:
A kisebb gyermekek az anyatej vagy a tápszer után bukiznak, ha túl sokat isznak, vagy ivás közben több levegőt nyelnek. Ebben az esetben a szervezet természetes reakciójáról van szó, és nem szükséges foglalkozni vele. Probléma akkor lehet, ha a baba minden tejadag után nagy mennyiségben bukik. Az ok leggyakrabban a gastrooesophagealis reflux, amely az emésztőrendszer éretlenségével függ össze, egyes esetekben a csecsemőkori tejallergia megnyilvánulása lehet.
A baba általános megelégedése és egészséges közérzete érdekében időben el kell kezdeni a probléma megoldását. Először próbáld meg a tejes ételeket gyakrabban, kisebb adagokban adni a babának, megpróbálhatod a tejes ételeket szentjánoskenyérrel is sűríteni. A szentjánoskenyér rost pozitív hatással van a baba emésztésére és tudományosan is megerősítették, hogy hatására kevesebbet buknak a babák. A nem szoptatott gyermekek számára speciális tápszereket is készítenek, amelyek már szentjánoskenyeret is tartalmaznak. Ha azt gyanítod, hogy a baba gyakori bukása mögött tehéntejfehérje allergia áll, akkor válassz nagyfokú tejfehérje-hidrolízissel készült tejet, és mindenképpen beszéld meg gyermekorvosoddal az egész problémát.
A nagyobb csecsemőknél az édesanyák elsősorban az első szilárd ételek bevezetésekor fognak szembesülni hányással, ami gyakran olyan helyzethez vezet, hogy a baba egyáltalán nem akar szilárd ételeket enni, és a bébiételek elutasítása a mindennapok részévé válik. Ha ez a probléma nem a csecsemő speciális ételallergiájának köszönhető, akkor általában csak az az oka, hogy idegenkedik az új ízektől vagy az ételek állaga nem megfelelő számára. Ezért próbálj meg először egyfajta zöldségből készült ételeket bevezetni, hogy megfigyelhesd, hogyan reagál a baba az egyes ételtípusokra. Ha nem tetszik neki az étel sűrű állaga, nyugodtan hígítsd babavízzel, és tálald folyékonyabb formában. Ne feledd, hogy a baba nem feltétlenül kóstol meg mindent, amit készítesz neki, és fokozatosan fog hozzászokni az új ízekhez is.
Sajnos az egyes ételtípusokra allergiás gyermekek száma egyre nő. A gyermekgyógyászatban a leggyakoribb diagnózis a csecsemőkori tejallergia vagy a csecsemőkori gluténérzékenység. De a tojásfehérje, a szója vagy a hal allergia sem számít ritkaságnak. A csecsemőkorban gyakran jelentkező ételallergiák közé tartozik az egyes zöldségek vagy gyümölcsök kiváltotta allergia, például alma, körte, eper, zeller, petrezselyem, vagy csecsemőknél a sárgarépa által okozott allergia.
Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a csecsemők ételallergiájának tünetei mikor jelentkeznek. Néha alig néhány perccel az evés után jelentkeznek, máskor azonban a csecsemő allergiás tünetei néhány órával vagy akár nappal később jönnek csak elő. Az sem igaz, hogy a reakció akkor fordul elő, amikor a baba először találkozik egy allergén étellel. Előfordul, hogy a tünetek csak ismételt fogyasztás vagy nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után jelentkeznek. Ezért ajánlott az új típusú ételeket fokozatosan, mindig több napos időközönként bevezetni, hogy az esetleges allergiás reakciókat meg lehessen figyelni.
Ha úgy gondolod, hogy a baba valamilyen ételallergiában szenved, konzultálj a gyermekorvossal, aki ellát téged a szükséges allergológiai ajánlásokkal. Különleges vizsgálatokat végeznek el a babán, és megfelelő étrendet javasolnak, amelyből először is el kell hagyni a kockázatos ételeket, és úgy kell helyettesíteni azokat, hogy az ételek tápértéke ne változzon.
A tehéntejfehérje allergia általában az egyik leggyakoribb, és 95%-ban az első életévben jelentkezik. A tehéntejfehérje allergia tipikus megnyilvánulása a babáknál a gyakori hasfájás és a viszkető ekcéma. Ha a csecsemőnél tejallergia alakul ki, az egyetlen lehetséges megoldás az, ha szigorúan kizárod a tehéntejfehérjét az étrendjéből.
Ha már nem szoptatsz, a normál tápszeres etetést le kell cserélni egy törött tehéntejfehérjét tartalmazó termékre. Kérd ki gyermekorvosod véleményét, hogy melyik a megfelelő termék, aki meg fogja határozni a fehérje hidrolízisének optimális szintjét is. Szükséges az allergének figyelemmel kísérése a gyermeknek adott ételekben is. A bébiételek összetételét és az azokban található allergéneket a gyártó a címkén tünteti fel. Eleinte sok időbe telik, amíg tanulmányozod ezeket, de ahogy fokozatosan megismered azokat az ételeket, amelyek figyelembe veszik a gyermekek tejallergiáját, azt fogod tapasztalni, hogy van belőlük elég a piacon.
Kimutatták, hogy a tehéntej fehérje átjut az anyatejbe, így allergiás reakciót válthat ki egyetlen korty is. A tejfehérje diéta tehát rád is vonatkozik ebben az esetben, és nagyon alaposan oda kell figyelni az összes elfogyasztott étel összetételére.
A tehéntejfehérje allergia esetén ki kell zárni az étrendből az összes tejterméket, sőt még azokat az ételeket is, amelyek a tej bármely formáját tartalmazzák, akár nyomokban is. Ha tejről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a friss tejről, a tejporról vagy a sűrített tejről sem.
Egyéb élelmiszerek, amelyeket nem szabad adni, ha a gyermek tehéntejfehérje allergiában szenved:
Ételek, amelyek legtöbbször tejfehérjét is tartalmaznak:
Ha gyermeked gluténérzékeny, gyakran hasmenéstől, puffadástól és kólikával járó hasfájástól szenved. A gluténérzékenység megnyilvánulása egy csecsemőnél lehet az ekcémás bőr is, és a csecsemőre ez egyáltalán nincs jó hatással, sőt fogyhat is. Mindezt a gyermek általános elégedetlensége, gyakori sírás és alvási nehézségek kísérik. Ha felmerül a gyanú, hogy gyermeked gluténérzékeny, ezt leginkább úgy tudod megerősíteni, ha kis mennyiségű glutént adsz neki tudatosan, majd figyelemmel kíséred a lehetséges tüneteket. Ha beigazolódik a gluténérzékenység gyanúja, iktasd ki a kockázatos ételeket, és további tennivalókért fordulj a gyermekorvoshoz.
Az emésztési problémák korai felismerése és az arra adott megoldások sok kellemetlenségtől kímélhetnek meg téged, ráadásul a baba is megkönnyebbül és egészségesebbek lesznek a mindennapjai.