Intel Rocket Lake (ÁTTEKINTÉS)

Teszt

Frissítve 2021. április 9.

A márciusi hónapot az új processzorok hosszú ideje talán legfurcsább bemutatása kísérte. És mégis, ennyi év után valami újat láthatunk. Az új, 11. generációs Intel Rocket Lake processzorok lezárták a Skylake mikroarchitektúra végtelen frissítéseinek korszakát, és új µArch Cypress Cove-ot hoznak magukkal. De vajon elég lesz ez a Ryzen 5000 legújabb generációjához? Mai áttekintésünkben erről, és még sok másról is szó lesz.

Intel Rocket Lake (ÁTTEKINTÉS) – TARTALOM

1. Az Intel Rocket Lake specifikációja, ára és összehasonlítása a konkurenciával
2. Intel Rocket Lake és Intel Chipset 500
3. AORUS Z590 MASTER
4. ASUS Z590 MAXIMUS XIII HERO
5. Tesztelési módszertan: Intel Rocket Lake
6. 2D-s TESZTEK: Intel Rocket Lake vs. konkurencia
7. RENDERELÉS: Cinebench R20, Corona és Blender Benchmark – Intel Rocket Lake
8. WEB ÉS JAVASCRIPTS: Jetstream 2.0 és Speedometer 2 és Intel Rocket Lake
9. FÁJLKEZELÉS: WinRAR és 7zip és a fájlok tömörítése/kicsomagolása – Intel Rocket Lake
10. ÖSSZEFOGLALÓ TESZTEK: Geekbench 5 – Intel Rocket Lake
11. FIZIKAI SZÁMÍTÁSOK: Intel Rocket Lake
12. Játék tesztek – metodika
13. eSport – PUBG, CS: GO és Starcraft II
14. Cyberpunk 2077, Kingdom Come: Deliverance, Far Cry: New Dawn és Control
15. Az Intel Rocket Lake működési jellemzői
16. Az Intel Rocket Lake áttekintésének következtetései és értékelése

Az Intel Rocket Lake specifikációja, ára és összehasonlítása a konkurenciával

Az alábbi táblázatban az Intel Rocket Lake és a konkurencia összehasonlítása látható.

Modell	Intel Core i5-11600K	AMD Ryzen 5 5600X	Intel Core i7-11700K	AMD Ryzen 7 5800X	AMD Ryzen 9 5900X	Intel Core i9-11900K
Magok/szálak száma	6/12	6/12	8/16	8/16	12/24	8/16
Alapfrekvencia	3,9 GHz	3,7 GHz	3,6 GHz	3,8 GHz	3,7 GHz	3,5 GHz
Boost frekvencia	4,9 GHz	4,6 GHz	5,0 GHz	4,7 GHz	4,8 GHz	5,3 GHz
L3 Cache	12 MB	32 MB	16 MB	32 MB	64 MB	16 MB
Feloldó szorzó	✓	✓	✓	✓	✓	✓
TDP	125 W	65 W	125 W	105 W	105 W	125 W
Box hűtő	✕	Wraith Stealth	✕	✕	✕	✕
RAM csatornák	2	2	2	2	2	2
Ár	110 690 Ft	124 290 Ft	175 490 Ft	175 690 Ft	231 090 Ft	280 290 Ft

^{*Az árak 2021.04.06-án érvényesek}

Táblázatunk csak az Intel és AMD processzorainak legújabb szériáit hasonlítja össze. Azonban, mai áttekintésünkben mindkét gyártó régebbi processzorainak frissen mért eredményei láthatók, amelyek egy ideig még elérhetőek lesznek.

Ahogy mindig, az összehasonlítást elsősorban ár alapján végezzük. A legújabb Intel Rocket Lake 11. generációs processzorok árban és paraméterekben jól összehasonlíthatók a versenytársakkal, kivéve a zászlóshajó Intel i9-11900K-t. Az Intel kevesebb, mint 285 000 Ft-ot kér ezért a processzorért, miközben mindössze 8 magot és 16 szálat kínál. Ezzel szemben a konkurens AMD Ryzen 9 5900X 49 200 Ft-val kevesebbe kerül, mégis 12 maggal és 24 szállal rendelkezik.

Intel Rocket Lake és Intel Chipset 500

Az új Intel Rocket Lake processzorok jelentik az első jelentős változást a mikroarchitektúrák terén az elmúlt években. A Skylake architektúra (Comet) utolsó frissítése után kaptuk a Cypress mikroarchitektúrát. Mindazonáltal ez nem teljesen újdonság, mivel ez az Ice Lake processzorok úgy nevezett backportja, Sunny Cove magokkal újratervezve a meglévő és hosszan tartó 14nm-es gyártási folyamathoz. Az igazán új gyártási folyamatra az Alder Lake processzorok bemutatásáig még várnunk kell néhány hónapot.

Ami az integrált grafikus chipet (iGP) illeti, az Intel backportolta az Intel Xe chipjét a 10nm-es Tiger Lake mikroarchitektúrából és átdolgozta az Intel Xe-LP-nek nevezett 14nm-es gyártási folyamatba, Intel UHD 750 elnevezéssel. A legérdekesebb változtatás az Intel döntése a magok maximális számáról. Az Intel Rocket Lake 8 magot és 16 szálat kapott, és az Intel Alder Lake utódjának ugyanilyen maximális számú nagy maggal kell rendelkeznie.

Ezen kívül az új Intel Rocket Lake platform 20 PCIe vonallal bíró PCIe 4.0-val, egy új memóriavezérlővel, nagyobb teljesítményű iGP-vel és hardver támogatással érkezik a közelgő AV1 videókodek számára. Teljesítmény tekintetében az Intel kétszámjegyű növekedést ígér az IPC teljesítményében (utasítások száma ciklusonként).

Egy másik lapkakészlet és vele együtt új alaplapok. Azonban, itt a legérdekesebb változás a H570 és B560 chipszettel elérhető, megfizethetőbb alaplapok feloldott memória órajele. Ez egy nagyon kellemes hír, mivel kiküszöböli a régi és a felhasználó szempontjából abszurd blokkot az olcsóbb nonK processzorok maximális teljesítményének kihasználása tekintetében. Ennek eredményeként, például, az Intel i5-11400F processzoron alapuló költségvetési jelentések teljesen más dimenziót öltenek.

A következő jellemző, amelyet (nem) érdemes megemlíteni, az az úgy nevezett Adaptive Boost Technology, rövidítve ABT. Ez gyakorlatilag egy másik "Turbo", ezúttal a negyedik a sorban. Az ABT-t a processzor utolsó teljesítménycseppjének kiszorítására használják, amennyiben még van hely a számára. Ha az alkalmazás 3 vagy több magot használ, az ABT megpróbálja 5,3 GHz-ig növelni a frekvenciát, függetlenül a PL2 korlátjától, amely 250W és 52 másodperc hosszú.

Az egész helyzet az ABT körül kissé komikusnak tűnik. És egyébként még csak gyakorlatban sincs. Az első redflag az, hogy a Turbo Boost hőmérsékletét 100 °C-ra módosítja. A második az ABT hozzáadása a TVB-n keresztül. A TVB lehetővé teszi a frekvencia megnövelését 100 MHz-zel a processzor egyszálas munkaterhelésében, ha a mag hőmérséklete 70 °C-ig tartott. Azon túl, hogy a TVB kapcsolása a gyakorlatban inkább egy meglehetősen egzotikus kérdés, az ABT mókás ambíciói a többszálas munkamenetben legfeljebb 5,3 GHz-esek.

A TVB kapcsolási frekvenciája jelzi a processzor terét a feszültség, hőmérséklet és frekvencia szempontjából. Ha nincs hely a TVB-nek, akkor az ABT számára nem lesz könnyű a gyakorlatban. Ennek ellenére az Intel megpróbált egy 30 °C-os teret létrehozni a TVB felett. Nem fogom kerülgetni a forró kását, elárulom, hogy az ABT gyakorlat körülbelül 3 másodperc volt a Cinebench R23 benchmark bekapcsolásától a processzor túlmelegedése okozta kék halálig. Egy pillanatra láttam a 310 W-os CPU csomag fogyasztását, és ennyi volt. De az ABT alapértelmezetten ki van kapcsolva, így még csak aggódnod sem kell miatta.

Másrészről el kell ismernem, hogy a mai áttekintést a szokásosnál egy kicsit kevésbé vettem figyelembe a használt CPU hűtő esetében, amely a Noctua NH-U12A. Az ezzel a hűtővel kapcsolatos személyes tapasztalatomra és a mai hardver árakra alapozva érdekesebbnek találtam egy hi-end, és a számomra a piacon található legjobb léghűtő használatát, amelynek ára 37 000 Ft körül mozog. A Noctua NH-U12A egyedülálló az NF-A12x25-PWM ventilátoraival. Ezek az innovatív Sterrox anyagnak köszönhetően kiváló statikus nyomást biztosítanak minimális zajjal.

De nem akarom teljesen átkozni az ABT-t, ezért megengedek magamnak némi spekulációt. Én személy szerint úgy gondolom, hogy az ABT-t nem normál használatra tervezték, hanem az Intel Cryo Cooling Technology-hoz, amely TEC-et (Peltier cellát) alkalmaz a hatalmas, 300 W feletti hulladékhő lehűtésére. A TEC hűtés hátránya a rendkívüli fogyasztás és a beszerzési ár. Februárban két MasterLiquid ML360 SUB-ZERO került a kezembe, és az Intel i9-10850K-val végzett rövid tesztelés után úgy döntöttem, hogy visszaküldöm a hűtőbordákat és inkább nem írok róluk. A hűtési teljesítmény és a hűtőborda teljes megjelenésének eredménye csak egy szóval jellemezhető: katasztrofális.

AORUS Z590 MASTER

A mai áttekintéshez két hi-end alaplapom volt a rendelkezésre álló Z590 lapkakészlettel. Az első az AORUS MASTER a Gigabyte-tól, amely megérdemel egy saját fejezetet és egy kisebb bemutatást.

Az AORUS MASTER a második, a Gigabyte legjobban felszerelt alaplapja a Z590 szériából a 11. generációs Intel Rocket Lake processzorok számára. Az alaplap a csatlakoztatás, tápellátás, valamint a hűtés szempontjából legigényesebb felhasználóknak is eleget tesz.

A processzor kaszkádja több, mint készen áll még a legnagyobb teljesítményű Intel i9-11900K modell megfelelő órajelére is. A kaszkád tápellátása két 8 EPS tűből, maga a VRM pedig 9 dupla 90A MOSFET-ből áll.

A Gigabyte büszkélkedhet az első hellyel a szén nanorétegnek a masszív kinézetű hűtőbordán történő alkalmazásban, amely első ránézésre a processzor hatalmas teljesítménykaszkádjának megbízható hűtőjének benyomását kelti.

Az Aorus alaplapokat elsősorban megbízhatóságuk és kiterjedt ventilátor-beállításaik miatt kedvelem. Nem szeretek olyan szoftvereket telepíteni, amelyeket a gyártók az alapalapok mellé biztosítanak. Én személy szerint bloatware-eknek tartom ezeket az alkalmazásokat, tapasztalatból mondom, hogy nem valami megbízhatóak, és gyakran jelentősen lecsökkentik a PC egész teljesítményét. Annál inkább értékelem, hogy a ventilátorok beállításait tekintve BIOS-környezettel foglalkozhatok.

Az AORUS Z590 MASTER egy nagyszerű alaplap, amelynek a legkisebb problémája sem volt a memória subtimeok fejlettebb hangolásával. Az egyetlen szépséghiba - nem lehetett tesztelni vele az Intel Rocket Lake processzorok alapértelmezett vagy gyártási specifikációit. Az Intel nem határozza meg a default specifikációt, csak ajánlja, és gyakorlatilag bármely alaplapgyártó beállíthatja alapértelmezettként azt, amit jónak lát.

Galéria

És még néhány fotó az AORUS Z590 MASTER-ről teljes pompájában. Az alaplap igazán gyönyörű, masszív és egy jó vasdarab benyomását kelti.

A hűtőborda teljesítménykaszkádja vitathatatlanul az egész alaplap leglenyűgözőbb része. Valahogy a régi időket idézi, amikor a hűtőbordák még nem egyenletes fémdarabok voltak, hanem megfelelő bordázattal rendelkeztek.

Az alaplap csomagjában nem sokat fogsz találni, de az alaplapon több csatlakozó is elhelyezésre került, mint amennyit valószínűleg használni fogsz. Az AORUS Z590 MASTER egyszerűen egy minden szempontból jól felszerelt modell.

Ha úgy döntesz, hogy megfelelő gamer masinát építesz a 11. generációs Intel Rocket Lake-re építve, akkor az AORUS Z590 MASTER kitűnő választás lesz mellé.

ASUS ROG Z590 MAXIMUS XIII HERO

A második alaplap, amely a rendelkezésemre áll az Intel Rocket Lake teszteléséhez, az a 13. generációs ASUS MAXIMUS HERO. Egy masszív, jól felszerelt és szépen kidolgozott hardver darabról van szó.

A kép magáért beszél. Wi-Fi 6, 2 × 2.5Gb Ethernet port, 2 × Thunderbolt 4, 6 × USB 3.2 Gen 2 és egy megfelelő fedélzeti soundboard a játékok maximális élvezetéhez.

A DIMM bővítőhelyek akár 5 333 MHz-t ígérnek a túlhúzást követően, amely természetesen csak a Gear 2-vel lehetséges. A Gear 1-gyel a maximum a 3 733 MHz volt. Az ASUS ROG Z590 MAXIMUS XIII HERO 4 M.2 slotokkal van felszerelve. A PCIe 4.0 bővítőhely jó hűtőbordával rendelkezik, mivel a Gen 4 SSD-k már melegszenek.

A különbségeket tekintve, az előző generációs, Z490 lapkakészlettel rendelkező Hero alaplaphoz képest érdemes megemlíteni a tápegység kaszkádjának 30 A-rel erősebb, teljes funkcionalitású (nem duplikált) MOSFET-jeit 14 + 2 fázissal, 1 440 A teljes teljesítménnyel. Természetesen van PCIe 4.0 x16 bővítőhely a GPU számára és sokan örülni fognak a már korábban említett Thunderbolt 4-nek, amely gyakoribb a professzionális célokra szánt alaplap modellek esetében.

A hűtés igazán megbízható benyomást kelt, és a tökéletesség érdekében talán csak az alumíniumot kell rézre cserélned, mint az EVGA Dark alaplapok esetében.

A 13. generációs Hero alaplap az ASUS ROG-tól hűtési lehetőségekkel kiválóan lett felszerelve, és még a legigényesebb felhasználóknál is beválik, akik megfelelő vízáramlással terveznek. Az alaplap hűtési képességeinek maximálást kihasználást tekintve az egyedüli hátulütő az AI Suite, vagy a saját szoftver szükségessége, amely csökkenti a számítógéped általános teljesítményét.

A MEMTEST86 alkalmazás jelenléte közvetlenül a BIOS-ban igazán kellemes meglepetés volt. Habár én jobban szeretem a memória stabilitását a Karhu memtest-ben és AIDA64-ben tesztelni, a MEMTEST86 a kezdeti instabilitás felfedésében rengeteg időt spórolt meg. Az említett AIDA64 a professzionális kiadásban egy éven keresztül ingyenes a ROG alaplapok számára. És végül, de nem utolsó sorban, nagyon meglepődtem a GPU tartó multifunkcionalitását, amely biztosítja, hogy a kártya ne hajlítsa meg a PCIe x16 slotot és szépen szintben legyen.

Az ASUS ROG alaplapoknak lehetőségük van a BIOS-ban a processzorok összes korlátjának érvényesítésére, amelynek köszönhetően a processzorokat tökéletesen és megbízhatóan tesztelik a gyárban az Intel által ajánlott beállításokkal. Így hát leteszteltem mindhárom 11. generációs Intel Rocket Lake processzort ezen az alaplapon defaultban és maximális túlhúzás után is. Egyetlen problémába sem futottam bele, és az alaplap olyan megbízhatóan működött, ahogy vártam.

Tesztelési módszertan: Intel Rocket Lake

Ezúttal jól éreztem magam, és a három 11. generációs Intel Rocket Lake processzorral együtt újramértem másik 11 processzort, amelyek még egy ideig rendelkezésre állnak, és amelyek megvásárlását érdemes fontolóra venni. Így az AMD Ryzen 5000-et, a Ryzen 7 3700X-et és az 5 3600X-et is teljesen újramértem. A korábbi Intel processzorok közül összehasonlításként hozzáadtam az i9-10850K-t, az i7-10700KF-et, az i5-10600KF-et, az i5-10400F-et és az i9-9700KF-et.

Mind a 14 processzort a piacon található legjobb léghűtővel, a Noctua NH-U12A-val és a Noctua NT-H2 hővezető pasztával teszteltem. Habár lehetőségem lett volna a drágább AiO típusú Corsair H150i PRO hűtést, vagy akár custom loopot egy Watercool MORA 3 480 radiátorral használni, ám most a tesztelt processzorok széles választéka miatt izgalmasabbnak találtam egy 35 000 Ft körüli hűtést kipróbálni, amely az egyedülálló ventilátoroknak köszönhetően még 1 000 rpm-nél is szinte egyáltalán nem volt hallható. A Noctua ventilátorok valószínűleg kibírják, és, ellentétben más ventilátorokkal, idővel sem veszítenek statikus nyomásukból. Emellett nincs szivattyú, amely előbb vagy utóbb leállítaná a működését.

Mindig, minden processzor modell esetében teszteljük a dupla beállításokat. Ez valamiféle színvonalat jelent a számunkra. A processzorok tesztelése csak defaultban csak a felét jelenti annak az információnak, amely érdekel. Az overclocking a hardver extra teljesítményének kinyerésére szolgál. És engem éppen ezért érdekelnek a túlhúzás utáni lehetőségek és a teljesítmény. Őszintén szólva, megfordítva, csak minimálisan érdekel az alapértelmezett teljesítmény. Nem szeretem az alacsony ár/teljesítmény arányt és a kiaknázatlan potenciált, ha lehet valamit tenni ellene. A tesztek második része ezért mindig a teljesítmény a túlhúzási eszközökkel történt lehető legnagyobb tuningolást (ám a normál működéshez képest ésszerűen) követően, a normál 24/7/365 működéshez.

A tesztelésben részt vett összes processzor először alapértelmezetten került tesztelésre a gyártási specifikációknak megfelelően, majd a maximális, ésszerű túlhúzás után a normál, hosszú távú működéshez, beleértve a tuningolt rendszermemóriát is a frekvencia és az időzítés tekintetében. Természetesen, a Noctua NH-U12A léghűtésen található ventilátorok is úgy lettek hangolva, hogy a hűtő ne zavarja meg ezt a folyamatot, és egy pár kivételtől eltekintve, alig volt hallható.

Annak ellenére, hogy az új Intel Rocket Lake processzor egyik fő jellemzője a fentebb leírt, új Turbo vagy az Adaptive Boost Technology, én nem teszteltem a processzort ezzel a funkcióval. Az ABT automatizációja nem volt használható, a processzor pedig 100 °C-on is stabil volt játékkörnyezetben, és kis idő elteltével, némi terhelés után előjött a kék halál. Ami az overclockingot illeti, találtam egy ésszerű sweetspotot, illetve a frekvencia, feszültség és a hőmérséklet kombinációját az összes magon. A maximális RAM frekvencia Gear 1 módban 3 733 MHz volt CL 16-16-16-28-2T 280 tRFC időzítéssel. Ugyanezzel a beállítással teszteltem régebbi Intel processzorokat, kivéve az i7-11700K-t, amelynek nyilvánvalóan rosszabb volt az IMC-je (memóriavezérlő), a maximális frekvenciája pedig 3 600 MHz volt Gear 1-ben.

A Ryzenek defaultban és OC-ben lettek tesztelve hangolt RAM-okkal 3 733 MHz CL16 frekvencián, megfelelően beállított időzítéssel a másodlagos, harmadlagos és egyéb szempontok szerint 1: 1 FLCK és MCLK arányban, amely a maximális processzor teljesítményhez szükséges. Emellett az alaplapi és a PBO határértékek szerinti AMD specifikációkon felüli feloldatlan határok +200 MHz-rel lettek növelve. Az egyes processzorok lehetőségeinek megfelelően negatív eltolást állítottam be 15-ig a Curve Optimizer-ben, hogy a processzoroknak minél nagyobb helyük legyen a boost és a maximális frekvenciák szempontjából.

2D TESZTEK: Intel Rocket Lake vs. konkurencia

RENDERELÉS: Cinebench R23, Corona és Blender Benchmark

A renderelési tesztek a legérdekesebbek, mivel ezek a kreatív CPU-használat leggyakoribb alkalmazásai. A Cinebench R20, Corona és Blender benchmarkok tesztelik a teljesítményt a leggyakrabban használt renderelő szoftverekben

Ezúttal a Cinebench R23 segítségével teszteltem. A különbség a legutóbbi változathoz képest (R20), hogy defaultban a benchmarkok 10 fázist tesztelnek a teljes környezetben. Az egész teszt így relevánsabb, mivel legalább 10 percet vesz igénybe, és az üzemeltetési jellemzők bármilyen korlátozása befolyásolhatja az összpontszámot. A Rocket Lake processzorok mellett vagy a maximális multi-thread teljesítményt, vagy a single-threadet kell választani. A kettő együtt nem működik. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy egy mag csatlakoztatásakor az i9-11900K alapértelmezett teljesítménye nagyon is megfelelő.

A Corona benchmark olyan kreatív szoftverekben teszteli a teljesítményt, mint a Cinema 4D, 3ds Max és egyebek. A renderelt jelenet multi-thread teljesítményét méri időben, valamint a másodpercenkénti sugarak számát. A ray-tracing az egyik legnagyobb kihívást igénylő feladat, így ezt a munkát egyre inkább a videókártyák veszik át.

A Blendernek nevezett, népszerű nyílt forráskódú szoftver teljesítményt egy speciális benchmarkban teszteljük, amely összesen két kihívást jelentő jelentben teszteli a processzor teljesítményét. A játékosok valószínűleg nem értékelik annyira ezt a grafikont, ám a Blenderben dolgozó kreatív felhasználóknak bizonyára felcsillan a szemük.

WEB ÉS JAVASCRIPT: Jetstream 2.0, Speedometer 2 és Intel Rocket Lake

A következő két tesztnek első ránézésre nincs túl sok értelme. Ezek az úgy nevezett böngésző benchmarkok, amelyek a webböngészőn keresztül végrehajtott feladatokat tesztelik. Az az igazság, hogy a Javascript-en alapuló webes feladatok a leggyakoribbak közé tartoznak, amelyeket a PC-nknek adhatunk.

És ismét, a single-thread teljesítmény szempontjából az új Rocket Lake processzorok igazán jól teljesítenek. Az Intel i9-11900K a JetStream-ben még a 200-pontot is meghaladta, amelyet én még egy processzor esetében sem láttam.

FÁJLKEZELÉS: 7zip és fájlok tömörítése/kicsomagolása – Intel Rocket Lake

A fájlokkal való munka, akár szereted, akár nem, egy másik nagyon általános feladat, amelyet a processzornak el kell végeznie. Például, minden alkalommal, amikor szoftvert vagy játékot telepítesz, a telepítő fájlokat tömöríteni kell.

Játékosként azt gondolhatod, hogy nem dolgozol fájlokkal túl gyakran. Ám ennek az ellenkezője igaz, konkrétan a teljesítmény a tömörítéstől függ. Amikor játszunk, nagy mennyiségű adat (textúrák és egyebek) kerül tömörítésre, és ez a folyamat lecsökkenti a processzor teljesítményét, amelyre főleg egy erős grafikus kártya tápláláshoz van szükség.

ÖSSZEFOGLALÓ TESZTEK: Geekbench 5 – Intel Rocket Lake

A Geekbench 5 az egyik legszélesebb körben használt teszt, amely helyzetek és feladatok egész tárházát fedi le. Teszteli a kód összeállítását különböző nyelveken, a titkosítási feladatokat, matematikai számításokat és még sok minden mást. A teljesítményt egy és az összes szál összekötésekor teszteljük.

Ismét megerősítést nyert, hogy az új Rocket Lake processzorok single-thread teljesítményének növekedése nem elhanyagolható. A számítógépes munka széles skálájának egyáltalán nem kell rossz választásnak lennie. Azonban a teljes platform vételára felér egy pofonnal.

FIZIKAI SZÁMÍTÁSOK: Time Spy Physics Extreme – Intel Rocket Lake

A fizikai számítás olyan művelet, amelyről sokszor fogalmunk sincs, hogy éppen végbemegy. Ennek ellenére játék közben is a számítógépes munka szerves részét képezi. A Time Spy Extreme Physics egy olyan teszt, amely külön-külön tudja tesztelni a teljesítményt és ezeket a feladatokat.

Egy processzornak nem csak az a dolga, hogy feldolgozza a grafikus kártya által készített állóképeket. A mai játékok, mint például a különféle szimulátorok, hatalmas mennyiségű fizikai számítást igényelnek. Itt még mindig látható, hogy az Intel egy kicsit előrébb jár az AVX workload terén, amely, másrészről, a rendkívül magas fogyasztásnál és hűtési követelményeknél köszön vissza.

Játék tesztek – metodika

A korábbi áttekintésekből már van némi rálátásod, hogy hogyan is működnek a 3D tesztek. A jelenlegi helyzet valószínűleg az, hogy nincs processzor, amely teljes mértékben táplálni tudna egy olyan videókártyát, mint az RTX 3090 1 440p és 1 080p esetén. Gyakran az RTX 3080-nal is használják. Ezek csak 4K-s kártyák. Szóval már tudod, hogy minél nagyobb felbontásban játszol annál kevesebb képet tud készíteni a grafikus kártya, és annál kevesebbet kell feldolgoznia a processzornak, habár nem ez az egyetlen feladata.

A teljesség kedvéért megismétlem a játékok mérésének módszertanát. Minden tesztjelenet szándékosan úgy lett megválasztva, hogy a lehető legnagyobb CPU-intenzitást érje el. A PUBG-ban ez egy gyors átjutás Los Leones városán egy pickup-pal, a Kingdom Come: Deliverance-ben pedig ügetés lóháton a nyugati kaputól keletre. A Cyberpunk 2077-ben motorkerékpárral is mérjük a város gyors áthaladását. A CS: GO önmagában is egy fejezet, mivel a több FPS jobbat is jelent. Nem kevésbé megterhelő a processzorok számára a Starcraft II egyedi jelenete, amely egy 4v4 párbaj első 20 másodpercét szimulálja. A Far Cry: A New Dawn játék beépített benchmarkot használ, a Control-ban pedig szokatlanul CPU-intenzív jelenettel találkozhatunk.

A játékok tesztjeleneteit az NVIDIA FrameView szoftver segítségével mérik, amely naplózza a frimetime-okat, azaz a megjelenítések közötti intervallumokat, és az MSI Afterburn naplóit, amely információkat tartalmaz a frekvenciákról, a GPU és a CPU használatáról, a hőmérsékletről és egyebekről. Az NVIDIA FrameView naplóit ezután leszinkronizálják a képkockákkal és az MSI Afterburner naplóival, így készen állnak a képelemzésre.

Intel Rocket Lake: eSport – PUBG, CS: GO, Rainbow Six: Siege és Starcraft II

Elsőként a processzorok teljesítményét vizsgáltuk meg az eSport területén. A normál játékkal ellentétben itt minden részletet a legalacsonyabbra állítunk, amely magasabb képkockasebességet, és ezáltal nagyobb bottlenecket jelent a processzor esetében. Itt, és kifejezetten 1080p felbontásban mutatkozik meg az új Zen 3 CPU-k valódi ereje a versenytársakkal szemben.

Az Intel Rocket Lake processzor teljesítménye a PUBG játékban

A PUBG az utóbbi idők egyik legnagyobb slágere, amely a semmiből ért el az eSports csúcsára és a Steam platform legfelső fokára. A játék a Blue Hole fejlesztőstúdióból származik, és az egyre gyakrabban használt Unreal Engine 4-en fut. A játékot a REPLAY funkcióval mérik a Los Leones-i Miramar térképen, mivel CPU-használat szempontjából ez a helyszín tűnik a legintenzívebbnek. Ez egy 20 másodperces autóút keletről nyugatra, szinte az egyik fő út mentén, Los Leones városán keresztül.

Az Intel Rocket Lake kellemesen meglepett itt, miután az összes magot kézi sebességgel túlhúzta. Ám a PUBG egy meglehetősen bontott játék, és ami a jelenlegi verzióban érvényes, az nem biztos, hogy a következőben is az lesz. Ha azonban a PUBG a szíved csücske, akkor nem nyúlhatsz mellé sem az Intel Rocket Lake-kel, sem az AMD Ryzen 5000-rel.

Az Intel Rocket Lake és a Counter Strike: Global Offensive-ben

A Counter Strike: Global Offensive a Steam szerint továbbra is az egyik leglegendásabb és legtöbbet játszott játék. Mindig is az egész eSport ipar sarokköve volt, és valószínűleg hosszú ideig az is marad. A fejlesztő és a kiadó a Valve, a játék pedig a Direct X 11 rendszeren fut. A tesztjelenet a de_dust2 térképen zajlik robotok nélkül 60 másodpercen keresztül, amelyet a FRAPS eszköz mér. A CS: GO esetében az olyan adatokat, mint a frametimes, a GPU terhelése, az MSI Afterburner segítségével rögzítik. Ezután mindkét fájl adatnaplóit szinkronizálják a képelemzéshez. A játék a -console paraméterrel használatával indul, amelyben az fps_max paramétert 0-ra állítják.

Meglehetősen szoros párbaj, de a Rocket Lake ezúttal nem érte utol az AMD Ryzent. Magasabb frekvenciák minden magon és semmi más nem segített rajta. Talán, ha szerencsésebb lennék és megfelelő vízkörrel hűtenék, akkor lenne hely a magasabb feszültségnek és végfrekvenciáknak.

Az Intel Rocket Lake a Starcraft II-ben

A Starcraft II szintén az egyik legtöbbet játszott RTS eSport játék. Rendkívül processzor-igényes custom jeleneteket mértem a legalacsonyabb grafikus felbontással, amely a 4v4 párbaj kezdetét jelenti. Az első másodpercekben az FPS értéke nagyon lecsökken, és az egész jelenet 30 másodpercig tart. Ez a legendás játék a Blizzard Entertainment műhelyéből származik, és mind az alkalmi játékosok, mind a legkeményebb gamerek körében nagy népszerűségnek örvend.

A Rocket Lake nagyon jól teljesít a régi, bár még mindig sokat játszott Starcraft II-ben. Ha egyike vagy azoknak, akik komolyan veszik ezt a klasszikust, vagy akár profi szinten űzöd, a Rocket Lake egyáltalán nem lehet rossz választás.

Cyberpunk 2077, Kingdom Come: Deliverance, Far Cry: New Dawn és Control

A Cyberpunk 2077 egy első személyű akció-RPG kalandjáték, amely a kaliforniai Night City disztópikus metropoliszának nyílt világában játszódik, ahol zsoldos feladataidat kell elvégezned. A játékot a RED Engine 4 játékmotorra építették a CD Project Red stúdió fejlesztői, és 2020 decemberében adta ki a CD Project. A képkockasebesség és a képkockák időmérését a városközpontban lévő FrameView eszközzel hajtották végre 20 másodpercen keresztül egy motorkerékpáron.

A Rocket Lake a Cyberpunk-ban is nyertesnek bizonyult. Itt, azonban, meg kell állapítanom, hogy az 1.2-es patch beugrott a mérésembe, és mindhárom Rocket Lake processzort megmértem a többivel ellentétben az új, nagyobb patch után. Az Intel i9-10850K-t, azonban, az 1.2-es javítás érkezése előtt mérték, és a rendelkezésre álló információk szerint a teljesítmény javulása elsősorban a konzolokat érinti.

Az Intel Rocket Lake a Kingdom Come: Deliverance-ben

A Kingdom Come: Deliverance egy akció-kaland, amely a középkorban játszódik a mai Csehország területén. A tesztjelenet 30 másodperc hosszú, és egy vágtából áll, lóháton kelet felől a nyugati kapu felé a Rataje-on keresztül. Ez egy rendkívül processzor-igényes jelenet. A játékot a Warhorse Studio fejlesztette ki Dan Váver vezetésével, és a népszerű CryEnginen fut.

A játék elég gyors mozgása nagyobb megterhelést jelent a processzor számára, ahogy a PUBG és a Cyberpunk esetében is, a Rataje-i járás pedig igazi rumli a számukra. Ezt a fordulót ismét Ryzen 5000 nyeri.

Az Intel Rocket Lake a Far Cry: New Dawn-ban

A Far Cry 5 egy számítógépes RPG akciójáték, amely egy poszt-apokaliptikus világba kalauzol bennünket, a 17 évvel ezelőtti Montana-ba, a fiktív Hope County nevű városba. A játékot az Ubisoft Montreal stúdió fejlesztői a Dunia Engine játékmotorra építették, az Ubisoft pedig 2019 februárjában adta ki. A képkockasebességet és a képkockák idejét a játék beépített benchmarkján mértük 64 másodpercig az NVIDIA Frameview segítségével. A teszt grafikus felületének részletes beállításait a mellékelt képek tartalmazzák.

És a Far Cry 5: New Dawn győzelmét az Intel visszaveszi a Rocket Lake processzoroktól.

Az Intel Rocket Lake a Control-ban

A Control egy akciópszichothriller, amely a Szövetségi Ellenőrzési Hivatal környezetében játszódik. Ez egy meglehetősen furcsa hely, amely a maga életét éli. Te mégis idejössz, hogy megtudd az igazságot testvéredről, akit gyermekkorában elrabolt a hivatal. A játékot a Remedy Entertainment stúdió készítette, és az 505 Games adta ki. A mérést az Executive Directive szakaszban szereplő jelenetben mértük, amely CPU szempontból a legintenzívebbnek bizonyult. A jelenet 60 másodpercig tart, a részletek maximálisak és a DLSS is be van kapcsolva, ahol a játék mindig fele akkora felbontásban jelenik meg.

A Control DLSS technológiát alkalmaz, amely fele akkora felbontásban jeleníti meg, majd mesterséges intelligencia segítségével skálázza fel a képet. Ezért vannak különbségek a processzorok között, és az új Rocket Lake ismét jobban bizonyított, mint az AMD Ryzen 5000.

Az Intel Rocket Lake működési jellemzői

Két különböző architektúra működési jellemzői szempontjából különösen célszerű összehasonlítani a fogyasztást. Tehát megmértem a CPU PACKAGE-on a maximális fogyasztást, amely magában foglalja a processzor összes részét, a Cinebench R23-ban való munkavégzés közben. Érdekességként megmutatom a mért hőmérsékleteket is.

Az Intel Rocket Lake fogyasztása abszolút extrém, és ha az ABT nem lenne kikapcsolva, akkor az i9-11900K fogyasztása még magasabb lenne. Emlékeztetnélek rá, hogy mikor bekapcsoltam ezt a modern Turbo-t, 310 W-ot mértem, amelyet egyáltalán nem egyszerű lehűteni, ám az ilyen mértékű fogyasztás nem indokolt, még a legjobb teljesítmény mellett sem. Egyszerűen túl sok egy nyolc magos processzorhoz. Az összehasonlítás kedvéért láthatod a kétszer annyi maggal és szállal rendelkező Ryzen 5950X ugyanekkora fogyasztását, valamint a feloldott korlátokkal és a PBO növekedésével.

Az Intel Rocket Lake áttekintésének következtetései és értékelése

Mi lehet a végkövetkeztetés? Talán az, hogy a legújabb Intel Rocket Lake processzorok teljesítménye egyáltalán nem rossz, és a feladat típusától függően fej-fej mellett halad a legújabb Ryzen 5000-esekkel. Egyes esetekben jobban teljesít, míg másokban rosszabbul. Én azon felhasználók egyike vagyok, akik nem nézik a fogyasztást, és inkább a teljesítményt részesítem előnyben a műszaki jellemzőkkel szemben. Ám valahol nekem is megvannak a határaim és be kell ismernem, hogy az Intel Rocket Lake, és elsősorban a zászlóshajó i9-11900K megugorja ezeket.

Az Intel Rocket Lake-ek szerintem izgalmas processzorok, ám rejlik bennük némi "de". Először is, a termék többé nem a rajongóknak, hanem inkább a tuningolóknak szól. Ezek a szilíciumdarabok alkalmasabbak a sub-ambient clockinghoz, ideális esetben az extrém túlhúzáshoz, jóval a fagy alatt. A tesztek során egyértelmű volt, hogy van még hely a teljesítmény emelésének, csak le is kell hűteni.

Egy másik hátrány az i9-11900K beszerzési ára. Az AMD sokkal kevesebbért kínálja a Ryzen 9 5900X-et, amely néggyel több maggal és nyolccal több szállal büszkélkedhet, és a megfelelő léghűtővel szépen le is hűthető. Harmadszor pedig, az Intel Rocket Lake bevezetésének én ezúttal nem sok értelmét látom.Ha az Intel az AMD Ryzen 3000-re válaszul adná ki, azt jobban megérteném.

Közeleg az Intel Alder Lake-S bemutatása is, amelynek a teljesítmény és a működési jellemzők tekintetében igazi áttörést kell hoznia. Az Intel Rocket Lake-nek még csak esélye sincs rendesen belemelegedni a versenybe, és a legtöbb felhasználó, aki most az upgrade-en gondolkodik és az Intel vonalát szeretné választani, az bizonyára az Alder Lake-S-t fogja előnyben részesíteni.

Az Intel Rocket Lake 11. generációs processzorai a versenytársakhoz képest rendkívül magas teljesítményt biztosítanak, ám cserébe szegényes műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

Michal Mikle

Overclocker, bányász, blockchain-, kriptovaluta- és decentralista mániás vagyok. A számítógépes hardvernél a kihasználatlan teljesítmény nem hagy hidegen, nálam a folyékony nitrogén vagy más extrém hűtési mód sem tabu. Megalapítottam a delid.cz-t, az Intel processszorok optimalizálását célul kitűző szolgáltatást, előadásokat tartok a minigról és igyekszem aktívan részt venni a digitális világ valamennyi innovációjában.